Jakab András (1978) 2001-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jogi diplomát, 2005-ben a Heidelbergi Egyetemen LLM fokozatot, 2007-ben a Miskolci Egyetemen PhD fokozatot szerez. 2001–2003 között a Károli Gáspár Református Egyetemen tanít egyetemi tanársegédként közigazgatási jogot. 2003–2004 között a heidelbergi Max Planck Institut für ausländisches öffentliches Recht und Völkerrecht tudományos munkatársaként (wissenschaftlicher Mitarbeiter) összehasonlító alkotmányjoggal foglalkozik. Ezt követően a Nottingham Trent Egyetem (2004–2006) és a Liverpooli Egyetem (2006–2008) oktatója (Lecturer in Law), EU-jogot és (brit) alkotmányjogot, illetve jogelméletet, jogi érveléstechnikát és módszertant tanít. 2008 őszétől a spanyol miniszterelnöki hivatal kutatóintézetének (Centro de Estudios Políticos y Constitucionales, Madrid) tudományos munkatársa (investigador contratado M. García-Pelayo). Hét nyelven több mint száz publikáció szerzője jogelmélet, EU-jog, és magyar, illetve összehasonlító alkotmányjog témában. Monográfiái: A magyar jogrendszer szerkezete (Budapest, Pécs: Dialóg Campus 2007); A jogszabálytan főbb kérdéseiről (Budapest: Unió 2003). Fontosabb szerkesztett munkák: Az Alkotmány kommentárja (Budapest: Századvég 2009); The Transformation of the Hungarian Legal Order 1985–2005 (The Hague e.a.: Kluwer Law International 2007, társszerkesztők: Allan F. Tatham és Takács Péter); A magyar jogrendszer átalakulása 1985/1990–2005 (Budapest: Gondolat – ELTE ÁJK 2007) I-II. kötet (társszerkesztő: Takács Péter). A Societas Iuris Publici Europaei (SIPE), a European Society of International Law (ESIL) és a Society of Legal Scholars (U.K.) tagja, az International Association of Constitutional Law (IACL) egyéni tagja (individual member), az MTA köztestületi tagja. E-mail: ajakab_kukac_jak.ppke.hu.
Kovács András György (1973) 1998-ban az ELTE-n jogi diplomát, 2008-ban a Corvinus Egyetemen jogász-közgazdász diplomát, 2009-ben az ELTE-n PhD fokozatot szerez. 1998-2001 között a PKKB-n fogalmazó büntető és polgári ügyszakokban, 2002-2003 között titkár a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiumában, majd 2003-2009 között bíróként ítélkezik elsősorban adójogi, versenyjogi, szabályozott piacokkal összefüggő (távközlés, energia, vasút, PSZÁF határozatok), közbeszerzési és fogyasztóvédelmi tárgyú ügyekben. Az elektronikus hírközlési ügyek témafelelőse, kapcsolattartó a kollégium uniós és nemzetközi ügyeiben. 2006-2007 között elnöki bíró, 2008-2009 között a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiumvezető-helyettese. 2009-ben a Fővárosi Bíróság Bírói Tanácsának a tagja. 2009 szeptembere óta legfelsőbb bírósági bíró, a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma elvi munkacsoportjának a tagja. 1998-2009 között az ELTE-n tanít megbízott előadóként közigazgatási jogot. 2010 óta a Kodolányi János Főiskolán főiskolai docensként tanít közjogot, EU jogot, nemzetközi jogot. 2008 óta a Pécsi Tudományegyetem ÁJK infokommunikációs szakjogász képzésnek, 2011 óta a PPKE Deák Ferenc Továbbképző Intézet versenyjogi szakjogász képzésének oktatója. Közel 25 tanulmány, szakcikk, könyvrészlet szerzője. 2011 óta az Infokommunikáció és jog című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. A PPKE Versenyjogi Kutatóközpontjának tagja. E-mail: kovacsandras_kukac_legfelsobb.birosag.hu.
Menyhárd Attila (1968) 1993-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogi diplomát, 2003-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen PhD fokozatot, 2007-ben pedig habilitált doktori címet szerez. 1997-től az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Polgári Jogi Tanszékén dolgozik, jelenleg tanszékvezető egyetemi docensi beosztásban. 2000 óta több mint negyven nemzetközi és hazai konferencián vett részt és több mint nyolcvan publikációja jelent meg hazai és nemzetközi kötetekben és szakmai folyóiratokban, magyar, angol és német nyelven. Monográfiái: A szerződés akarathibák miatti érvénytelensége [Szladits Szeminárium kiadványai 1.] (Budapest: ELTE ÁJK 2000), A jóerkölcsbe ütköző szerződések (Budapest: Gondolat Könyvkiadó 2004.), Dologi jog (Budapest: Osiris Kiadó 2007), Kereskedelmi jog (Budapest: HvgOrac 2008, Bárdos Péterrel közösen). 2003-tól 2007-ig az IRM-től kapott felkérés alapján, a dologi jogi és a használati kötelmekről szóló részért felelős közreműködőként részt vett az Új Polgári Törvénykönyv jogalkotási előkészítő és törvényszerkesztési munkálataiban. 2007-től 2009-ig az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjasa „Az emberi jogok érvényesülése a polgári jogi jogviszonyokban” c. kutatással. Az ELTE ÁJK által kiadott Kari Acta szerkesztőbizottságának tagja, a Német-Magyar Jogászegyesület tagja, a Freunde des Hamburger Max-Planck-Instituts für ausländisches und internationales Privatrecht e.V. tagja, az MTA Köztestületének tagja, MAB szakértő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság listás választottbírója, az MTA Fiatal Kutatók Testületének tagja és a bécsi European Centre of Tort and Insurance Law partnere. E-mail: menyhard_kukac_ajk.elte.hu.
Osztovits András (1976) 2000-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogi diplomát, 2005-ben pedig PhD fokozatot szerez. 2000-2009 között ugyanott meghívott előadóként polgári eljárásjogot tanított. 2002–2003 között a heidelbergi Institut für ausländisches und internationales Privat- und Wirtschaftsrechtben kutat. Jelenleg egyetemi docensként a Nyugat-Magyarországi Egyetemen tanít uniós jogot. A Széchenyi István Egyetem címzetes egyetemi docense, ahol polgári jogot oktat. A Károli Gáspár Református Egyetemen 2010-től egyetemi docensként polgári eljárásjogot tanít. 2000–2005 között a Budaörsi Városi Bíróságon fogalmazó, majd titkár, 2006-tól a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon polgári ügyszakos bíró. 2009-től a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának berendelt bírája. 2008-tól a Jogi Szakvizsga Bizottság tagja. Közel negyven tanulmány, könyvrészlet szerzője, Az Európai Unió alapító szerződéseinek magyarázata (Budapest: Complex 2008) című kiadvány, valamint az Európai Jog című folyóirat szerkesztője. Fő munkája: Az előzetes döntéshozatali eljárás legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdései (Budapest: KJK-Kerszöv 2005). A Fédération Internationale pour le Droit Européen Magyar Tagozat Egyesület tagja. E-mail: osztovits_kukac_freemail.hu.
Sonnevend Pál (1971) 1995-ben szerez diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1995-1997-ben, 2000-ben és 2002-2003-ban összehasonlító alkotmányjogi és nemzetközi jogi tanulmányokat folytat a heidelbergi Max-Planck-Institut für ausländisches öffentliches Recht und Völkerrechtben. 1996-ban a Heidelbergi Egyetemen LLM fokozatot, 2005-ben ugyanitt doktori fokozatot szerez, amit ugyanebben az évben PhD fokozatként honosít az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara. 1997 és 2000 között az Alkotmánybíróság, 2000 és 2010 között pedig a Köztársasági Elnöki Hivatal munkatársa, ahol 2006-tól az alkotmányügyi és jogi főosztályt vezeti. 1998 óta tanít az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Nemzetközi Jogi Tanszékén, jelenleg egyetemi docensként és a nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettesként. Magyar, angol és német nyelven több mint negyven publikációja jelent meg, közöttük monográfiája Eigentumsschutz und Sozialversicherung (Berlin e.a.: Springer 2007) címmel. A FIDE magyar tagozatának tagja. E-mail: sonnevend_kukac_ajk.elte.hu.
Szabó Miklós (1951) 1975-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogi, 1985-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karon oktatási szociológusi diplomát, 1989-ben állam- és jogtudományi kandidátusi, 1997-ben PhD fokozatot szerez, valamint habilitál. Előbb a Debreceni Városi-Járási Ügyészségen fogalmazó (1975-78), majd ugyanitt ügyész (1978-81). 1981 óta dolgozik az Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, 1997 óta a Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként; 2004 óta a Kar dékánja. Három nyelven mintegy száznegyven publikációja jelent meg jogelmélet, jogfilozófia, politikaelmélet, politikai szociológia, jogdogmatika és jogi érveléstan témákban. Fontosabb munkák: A jogdogmatika előkérdéseiről (Miskolc: Bíbor Kiadó 1996); Trivium. Grammatika, logika, retorika joghallgatók számára (Miskolc: Bíbor Kiadó 2001); Ars iuris. A jogdogmatika alapjai (Miskolc: Bíbor Kiadó 2005); Jogdogmatika és jogelmélet [szerkesztőként] (Miskolc: Bíbor Kiadó 2007). A Miskolci Akadémiai Bizottság Jogtörténeti és Jogelméleti Munkabizottságának elnöke, a Miskolci Jogi Szemle Tanácsadó Testületének tagja. E-mail: jogszami_kukac_gold.uni-miskolc.hu.
Szomora Zsolt (1980) 2003-ban a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerez jogász diplomát, ugyanebben az évben a szegedi jogi kar és a potsdami jogi kar közös német gazdasági jogi képzésén is végez, 2008-ban szerez PhD-fokozatot. 2003 szeptemberétől dolgozik az SZTE ÁJK Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszékén, jelenleg adjunktusként. 2010-ben az Osnabrücki Egyetemen Humboldt-ösztöndíjas. Több mint negyven – részben német és angol nyelvű – publikációja jelent meg, köztük tankönyvfejezetek és egyetemi feladatgyűjtemények. Írásai elsősorban az anyagi büntetőjoggal, büntetőjog-dogmatikai kérdésekkel foglalkoznak. Monográfiái: A nemi bűncselekmények alapkérdései (Budapest: Rejtjel 2009); Criminal Law in Hungary (Alphen aan den Rijn: Kluwer Law International 2010; társszerző: Karsai Krisztina). Társszerkesztője a Legal Transitions – Development of Law in Former Socialist States and the Challenges of the European Union (Szeged: Pólay Elemér Alapítvány 2007) című kötetnek. A Magyar Büntetőjogi Társaság és a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság tagja. 2003-tól az SZTE ÁJK Tudományos Diákköri Tanácsának titkára és az Országos Tudományos Diákköri Tanács Állam-és Jogtudományi Szakmai Bizottságának Tagja. 2011-től a szegedi jogi kar által kiadott Acta Juridica et Politica című kiadvány szerkesztőbizottságának tagja. E-mail: szomora.zs_kukac_juris.u-szeged.hu; szomora.zsolt_kukac_gmail.com.
Tóth Mihály (1951) 1975-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. Több mint húsz évig ügyészként dolgozott, közben az ELTE-n, majd Pécsett és a PPKE-n büntetőjogot és büntető eljárásjogot tanított. 1989-ben kandidátusi fokozatot szerzett, 2009-ben megvédte akadémiai doktori disszertációját Gazdasági bűnözés és bűncselekmények a rendszerváltozás éveiben címmel. 1998-tól két évig az IM helyettes államtitkáraként a büntetőjogi területet felügyelte. Tíz éve professzor, a Pécsi Tudományegyetem Büntetőjogi Tanszékét vezeti. Közel kétszáz írása jelent meg, köztük tankönyvek, monográfiák és jegyzetek részben német és angol nyelven. Kutatási területe főként a gazdasági büntetőjog újabb jelenségei és a büntető eljárás emberi jogi aspektusai. A Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének munkatársa, a Magyar Büntetőjogi Társaság elnöke, a Magyar Jogász Egylet Büntetőjogi Szakosztályának elnöke, több jogi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. E-mail: tmihaly_kukac_ajk.pte.hu; toth_mihaly_kukac_hotmail.com.